Vállalkozás alapítás, működtetés

Mit kell tudni a székhelyről és a cégtábláról?

 

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. § (1) bekezdése szabályozza a székhely fogalmát, amely szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.

A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie (a kötelezettségre a bíróság a bejegyző végzésben felhívja a cégek figyelmét). A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

A Ctv. a cégtáblával kapcsolatos követelményekről külön nem rendelkezik. A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése szerint nem felel meg a cégtáblával megjelölt székhely jogszabályi követelményének, ha a székhelyet sérülékeny és bárki által könnyen eltávolítható, a természeti erőbehatásoktól gyorsan károsodó, kerítésre feltűzött papírlappal jelzik. (Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.43.520/2009/2., BDT 2009/11/201.)

Egy másik eseti döntés rögzíti, hogy székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést. (Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.44.014/2013/2., BDT 2013/12/199.)

A Kúria szerint a székhelyen folytatandó tevékenység  nem merül ki a levelek, iratok átvételében, ott cégen belüli  tevékenységet (iratok őrzése és rendelkezésre tartása) kell folytatni és a hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is teljesíteni kell. (Kfv.I.35.663/2013/9)

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján az állami adóhatóság az adószámot felfüggeszti, ha az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található. Az  Art. 24/B. § a) pontja alapján pedig törli, ha az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím.

Az adóigazgatási eljárásban alkalmazandó székhely fogalmát az Art. 178. §  25) pontja határozza meg,  a székhely eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye.
A Kúria szerint a székhely fogalmának tartalmi elemeit az Art. nem definiálja,  azokat a Ctv.  7. §-ának megfelelően kell alkalmazni. (Kfv.I.35.663/2013/9)

Ctv. 31. §-sának rendelkezése alapján a cégjegyzékben a székhelyet az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni.

 

Hasznos információ? Ossza meg!