Gyakori, hogy a gyermeket vállaló nők csak több gyermek szülése után térnek vissza a munkahelyükre és a munkáltatójával vita alakul ki mennyi az esedékesség évétől eltérő, ki nem adott szabadsága. A véleménykülönbség nem egyszer a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság meghatározott időszakára járó szabadság helytelen megállapításából ered.

A szabadság jogszerző tartamának eldöntésénél a fizetés nélküli szabadság megkezdésének és nem a bebefejezésének az időpontja az irányadó, ami 2011. augusztus 1-je előtt megkezdett fizetés nélküli szabadságnál még egy év, 2011. július 31-e után megkezdettnél már félév.  A következő pontok az ezt alátámasztó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazzák.

.
1.)

2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról:

8. § (5) Az Mt. hatályba lépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni.

 

2.)

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

211. § (5) A 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a szabadságra jogosító idő szabályait a Módtv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni.

 

3.)

A 1992. évi XXII. törvény 130. § (2) bekezdés c) pontja a 2011. évi CV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

9. § Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A munkaviszony szünetelésének idõtartamára a következõ esetekben jár szabadság:]

„c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés]elsõ hat hónapjára;”

 

2011. évi CV. törvény (kihirdetve Magyar Közlöny 85. szám, 2011. július 19.) 126. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen

a) a kihirdetést követõ hónap elsõ napján lép hatályba e törvény 1–3. §-a, 5–14 . §-a, az Mt. e törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított 193/D. § (1) bekezdése, 17.§ (2) bekezdése, 21. §-a, az Mt. e törvény 22. §-ával megállapított 211.§ (1)–(4) bekezdése és (6)–(8) bekezdése, 24. § (1) bekezdése, 25–43. §-a, a 44. § (1) bekezdése, a Bjt. e törvény 45. §-ával megállapított 138/B. §-a, a 45–50. §-a, 55–124. §-a, 128. § (1) bekezdés a)–c) pontja és e)–h) pontja, 128. § (2)–(4) bekezdése és (6)–(11) bekezdése, és 129. § (1) bekezdése,

b) a kihirdetést követõ 45. napon lép hatályba e törvény 52. §-a és 54. §-a,

c) 2011. december 1-jén lép hatályba e törvény 4. §-a, 15–16. §-a, az Mt. e törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított 193/D. § (2) bekezdése, e törvény 18–20. §-a, az Mt. e törvény 22.§-ával megállapított 211. § (5) bekezdése, 22. § (5) bekezdése, 23. §-a, és 128. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 2012. január 1-jén lép hatályba a 128. § (5) bekezdése.

 

4.)

1992. évi XXII. törvény 211. § (5a) Az (5) bekezdésre tekintettel a szabadságra jogosító időt a 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] igénybevételét 2011. augusztus 1-je és 2011. november 30-a között kezdte meg.

 

A 211. § (5a) bekezdését a 2011. évi CLXVI. törvény (Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról) 31. §-a iktatta be:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 211 . §-a a következő (5a)bekezdéssel egészül ki :

„(5a) Az (5) bekezdésre tekintettel a szabadságra jogosító id őt a 130 . § (2) bekezdés c )pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság (138 . (5) bekezdés) igénybevételét 2011. augusztus He és 2011 . november 30-a között kezdte meg .”

 

5.)

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

15. § (1) A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megkezdett eljárási cselekményekre

kell alkalmazni.

(2) A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megkezdett eljárási cselekményekre

a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.