Korábbi szabályozás szerint az a szülő vehette igénybe a gyermekek után járó pótszabadságot, aki a nevelésben nagyobb szerepet játszott. 2012. január 1-től a 2010/18/EU tanácsi irányelvvel összhangban változott a Munka Törvénykönyve, mely szerint a férfi és a női munkavállaló egyaránt jogosult igénybe venni a pótszabadságot az adott munkáltatónál fennálló munkaviszonyban történő foglalkoztatására tekintettel.
A Munka Törvénykönyve szerint a pótszabadság a munkavállalónak jár, azonban a szülők tekintetében csak a vérszerinti szülőket lehet figyelembe venni, az élettárs nem jogosult a pótszabadság igénybevételére, függetlenül attól, hogy a gyermekkel egy háztartásban él. A törvény módosítással egyidejűleg lépett hatályba a családok védelméről szóló sarkalatos törvény, amely egyértelműen kimondja, hogy a szülő jogosult a pótszabadságra.
Június 30-ig az elvált szülő is igénybe veheti a pótszabadságot, amennyiben a gyermek nevelésében részt vesz, tartja vele a kapcsolatot. A munkáltató ilyen esetben nyilatkoztathatja a szülőt, hogy van-e szerepe a gyermek nevelésében.
Július 1-től hatályba lép az új Munka Törvénykönyve és pótszabadság már csak a saját háztartásban nevelt gyermek után illeti meg a vérszerinti -mindkét- szülőt. Továbbá szülő az együttélő házastárs, az örökbefogadó szülő, a gyám, a neszülő és a házastárs. Emellett aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A pótszabadság mértéke naptári évenként változatlan:
- 1 gyermek után 2 munkanap,
- 2 gyermek után 4 munkanap,
- kettőnél több gyermek után 7 munkanap.
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A születés évében és amely évben a gyermek a tizenhatodik életévét betölteni, nem lehet arányosítani, azokra az évekre az érintett gyermekre a teljes szabadság jár.
.
