Biztosítás, járulékok

Ügyvezetés társadalombiztosítási jogállása

A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el:

  • közkereseti társaságnál (kkt.) és betéti társaságnál (bt.) az üzletvezetésre jogosult tag, vagy tagok, akik vezető tisztségviselők,
  • korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők,
  • egyesületnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők,
  • részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, vagy zrt-nél vezérigazgató mint egy vezető tisztségviselő, ill. nyrt-nél az igazgatótanács.

 

A vezető tisztségviselő a cég képviseletét kétféle jogviszonyban láthatja el, vagy munkaviszony keretében, vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint. Az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek, így a tevékenységet ellátó személy nem válik társas vállalkozóként biztosítottá.

Ez utóbbi akkor áll fenn, ha a társaság tagja ténylegesen és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (pl. marketing tevékenységet, tervezést, stb. végez).

Nem láthatja el a vezető tisztséget munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (pl. egyszemélyes kft. tagja), illetve a kkt. és a bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (pl. egy beltaggal működő bt.). Nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.

.

Vezető tisztségviselő munkaviszonyban

A biztosítási jogviszony a tényleges munkába lépés napjától a munkaviszony megszűnésének napjáig fennáll. A munkaidő mértéke lehet teljes, illetve részmunkaidő, a munkaszerződés határozatlan, vagy határozott időtartamú. A munkaviszonyban alkalmazott vezető tisztségviselőre a Munka Törvénykönyvét a vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni.

A munkabér a minimálbér időarányos részénél alacsonyabb nem lehet. A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27% (+1,5% szakképzési hozzájárulás), amit havonta a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni. (Az egyént terhelő levonások az esetlegesen meglévő egyéb jogviszonyoktól függnek, így erre nem térünk ki sem itt, sem a továbbiakban bemutatott jogviszonyoknál.)

.

Vezető tisztségviselő megbízásos jogviszonyban

Amennyiben a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhó  első napján érvényes minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak 30-ad részét, akkor vezető tisztségviselő a tevékenység alapján biztosítottá válik. A foglalkoztatót a járulékalapot képező jövedelem után 27% társadalombiztosítási járulék (és 1,5% szakképzési hozzájárulás) fizetési kötelezettség terheli.

Figyelem! A jogviszony alapján a megbízott nem szerez jogosultságot álláskeresési támogatásra.

Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el az előző bekezdésben említett 30%-ot, akkor a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá. A jövedelem után a foglalkoztató 27% EHO-t fizet.

.

Egyéni cég ügyvezetése

Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el.

Amennyiben az ügyvezetést nem az egyéni cég tagja látja el, akkor a vezető tisztségviselő az előzőek szerint vagy munkaviszonyban, vagy megbízásos jogviszonyban tevékenykedhet.

Ha az ügyvezetést az egyéni cég tagja látja el, akkor a tevékenységet kizárólag társas vállalkozóként végezheti.

A társas vállalkozóként a biztosítási jogviszonya a cég tagjává válás napjától a cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig tart.

Társadalombiztosítási járulék alapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett tényleges jövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj. törvény szerinti járulékalapot képező minimálbér alapulvételével fizeti meg, ami  az alábbi.

  • Kezdő társas vállalkozó (társas vállalkozóvá válás évében): a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (2011-ben 78.000 Ft/hó).
  • Nem kezdő társas vállalkozó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel: a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege (2011-ben 94.000 Ft/hó).
  • Nem kezdő egyéni vállalkozó, ha nem igényel az előbbi pontnak megfelelő szakképzettséget: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (2011-ben 78.000 Ft/hó).

Vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke: 27%. Ezen kívül a vállalkozást 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli.

.

Ügyvezetés társadalombiztosítási jogállásának változása 2012. – Kattintson ide!

.

Hasznos információ? Ossza meg!

Vélemény, hozzászólás?